|
|
| hírek |
| koncertek |
| képek |
| sajtóanyagok |
|
|
| Garden Quartet: |
 |
|
|
| Támogatók: |
 |
 |
| 2006. 09. 06. |
Hét
Nap 2006. szept 6. LXI évf. 36. szám
|
| "Megteremtettünk egy világot, amelyben jól akarjuk magunkat érezni..." | |
| Megtartotta
első egész estet beöltő hangversenyét az újonnan alakult Garden Quartet
-- A szabadkai vonósnégyes tagjai: Zsiga Pál, Stefanović Slobodan, Tóth Imre és Molnár Viktor -- Lapunknak az együttes szóvivője nyilatkozik Egy szigorú tekintetű, tekintélyes korú, esetleg szemüveges, sötét öltönyben feszítő ,,tanár urat'' vártam, s helyette egy laza tartású, rokonszenves fiatalember ültetett le a Szabadkai Rádió egy szerkesztőségi irodájában, hogy beszámoljon lapunknak a Nagy Eseményről, arról, hogy Szabadka végre megrázta magát -- újra összeállt egy vonósnégyes, amelynek első hangos sikerén négyen osztoztak, ők négyen, akik -- ahogyan Tóth Imre mondja -- megteremtettek egy világot, amelyben jól akarják érezni magukat ma, holnap és holnapután. -- A muzsika nem halott -- hallottuk Tóth Imrétől --, s az elsőbbségét sem vesztette el. A Szabadkai Zenedében naponta friss ötletek születnek. Azon a véleményen vagyok, hogy a legrosszabb elmúlott s habár köztudomású, hogy Lisztet vagy Mozartot többen hallgatják és szívesebben, mint pl. Schönberget vagy Benjamin Brittent, Szabadka nyitott szívvel és lélekkel tapsol a hangversenyeken. A város a múltban is nemcsak nemzetközi vagy legalábbis országos szintű programokat hirdetett -- ebben gyakran jeleskedtünk --, hanem a muzsikusok saját hétköznapjaikat is igyekeznek vonzó, tartalmas műsorokkal, hangversenyekkel színesíteni. Ezért (is) alakultunk meg, ezért rendelt a sors négy muzsikust a hangszere mellé... * Önök a muzsikálás örömét a közelmúltban megosztották a hallgatósággal. A Garden Quartet első nyilvános hangversenye tartalmas, és szép élményben részesített mindenkit a Szabadkai Zenede udvarában. Mit illik tudnunk a vonósnégyesről? -- Négyünket kifejezési vágyunk összetettsége sodort megállíthatatlanul a dobogó felé. Nem érdekelt bennünket, hogy a műfaj reprezentatív-e vagy idejétmúlt, mert beleszerettünk az előadott művekbe. A muzsikálás -- Őn ne tudná?! -- életforma. Egy legtermészetesebb életformára bukkantunk rá. Ti. a Paskó Csaba által összeállított és dirigált operettgála után -- mi is közreműködői voltuk a nagy sikerű hangversenynek --, a vacsora után összedugtuk a fejünket. Megállapítottuk, hogy a harangokat félreverték ugyan, de mi optimistán ítéljük meg a város zenei életét, tegyünk tehát valamit. Azzal érveltünk, hogy a muzsika nyelve nem szakadt el totálisan az emberek mindennapi élményvilágától, a hallgatóság képes a muzsika nyelvét a saját világára és érzelmi szükségleteire vonatkoztatni. Így hát Zsiga Pál kezdeményezésére ,,összeálltunk'', vonósnégyesbe tömörültünk... -- Itt tanultunk, nevelkedtünk valamennyien a Szabadkai Zenedében, Pekárék, Molnárék felügyelete alatt. Zsiga Pál, első hegedűsünk, minden létező szabadkai és vajdasági zenei formációban muzsikált/muzsikál. Érzékiség, anyagszerűség -- ezek alighanem kulcsszavak a szótárában. Stefanović Slobodan hegedűtanár, én is évekig tanárkodtam, mindketten sok helyütt vártuk a karmester beintését. Molnár Viktor egészíti ki gordonkájával a vonósnégyest. Akár azt is mondhatom, hogy mi négyen mindig ,,mozgásban'' voltunk. Muzsikálunk, előadunk. Én a Szabadkai Rádió zenei szerkesztője is vagyok... * Tudtommal az első nyilvános hangversenye előtt több fellépésük volt, több helyről érkeztek kedvező visszajelzések. -- A ,,múltunk'' is tartalmas. 1995-ben is megalakult egy vonósnégyes, a híres trió (Csonti Tímea, Zsiga Pál, Molnár Viktor) fellépései is hatásosak, erőteljesek voltak. Igen, volt néhány fellépésünk: klubokban, alkalmi rendezvényeken temetéseken, esküvőkön, reklámklippben is szerepelünk s mindenütt felszabadultan muzsikálunk. Zene van tehát: magától értődő, nyílt érzékiséggel, közvetlenül szólaltattuk meg Adriano Banchieri, Bartók Béla, Johann Pachelbel, Astor Piazzolla, Jean-Philippe Rameau, Camille Saint-Saens egy-egy művét. Műsorunkon ragtime is szerepel, valamint Bonfa Fekete Orfeusz című szerzeménye. Vendégfellépéseket tervezünk. Szeretnénk eljutni Zentára, Kanizsára, Topolyára, Apatinba, Zomborba, Becsére stb. A repertoárt felfrissítjük Dvorak Amerikai vonósnégyesével. * Célok...? -- A Nagy Elődök, a kiváló szabadkai -- egyszer volt -- vonósnégyes művészei hatását elérni. Balázs Piri István, Molnár Mirko, Pekár Tibor és Pekár Lilla magasra tették a mércét, az ő példájuk, művészetük inspirálhat bennünket a többlethez vezető úton. Célok...? Állandó jelleggel akarunk jelen lenni Szabadka és a tartomány zenei életében, műsorainkat iskolákban szeretnénk bemutatni -- persze tananyaggal, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését a komolyzene és a Szabadkai Zenede iránt. Célunk az is, hogy elvigyük a muzsikánkat ünnepi és hétköznapi rendezvényekre: tárlatokra, fogadásokra, üzleti megbeszélésekre stb. Felelősségteljesen akarunk muzsikálni -- mindenkinek, és még valamit akarunk: köszönetet mondani egykori tanárainknak és a Szabadkai Zenede igazgatójának, Antal Istvánnak, a médiának, mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy bízzunk a megújulás lehetőségében... |
|
|
b.z.
|
|
©
gardenquartet.com